Bár már javában tapossuk az őszi
hónapokat, a reggelek csípősek, de a nap sugarai felmelegítik testünket,
lelkünket. Különösen meleg szívvel gondolunk október hónapban az idősekre,
akikért ilyenkor szóra emelkedünk, akikért egy pillanatra megállunk.
Október 1-jén az időseket ünnepli a
nagyvilág, mi is őket köszöntjük itt Nagykovácsiban.
Ezt az ünnepet közel három évtizede,
1991-ben vezette be az ENSZ, hogy felhívja figyelmünket az időskor
tiszteletére, az idősek szeretetére, támogatására.
Nálunk Nagykovácsiban, az időskorra
felhalmozott tudás, a bölcsesség felbecsülhetetlen érték. Összetartó
közösségként elfogadjuk és támogatjuk idősebb társainkat, nap mint nap
igyekszünk köszönetünket és hálánkat kifejezni azért, amit értünk tettek.
Hiszen megteremtették azokat az alapokat, azokat a feltételeket, amelyeken mi
továbbfejleszthettük Nagykovácsit, amelyekre jövőnket, gyermekeink jövőjét
tudtuk, tudjuk építeni a mai napig.
Most rajtunk a sor, tartozásunk van. Nem
is kevés. Legfontosabb törekvésünk, hogy aki itt él - legyen az gyermek, ifjú,
középkorú vagy idős -, éljen jól! Intézkedéseinkkel célunk, hogy az idős
nemzedék minél egészségesebb, aktívabb, békés időskort tudjon megélni
Nagykovácsiban – remélem, érződik igyekezetünk.
Nagykovácsi felelős vezetőjeként mindvégig
arra törekedtem, hogy községünk a béke és a nyugalom szigete legyen, ne egyéni
érdekek alakítsák sorsát és soha ne váljon a nagypolitika játékszerévé,
áldozatává. Köszönöm, hogy ebben a munkában számíthattam lakostársaimra,
köszönöm támogatásukat, bízom abban, hogy a jövőben is a nagykovácsiak érdekeit
tudom majd szolgálni.
Gondoskodni közösségünk szépkorú tagjairól
amellett, hogy erkölcsi kötelességünk, még örömteli feladat is. Hiszen azzal,
hogy adunk, kapunk is. Így van ez a babacipők horgolásakor is, ami számomra az
egyik legszebb közösségi tevékenység. Nagykovácsi közösségének legidősebb
tagjai, Nagykovácsi újszülött tagjai számára babacipőket horgolnak. Sokkal több
ez egy kis cipőcskénél. Ez szív, és lélek, és kapocs, és identitás. Köszönjük a
Tiszta Forrás Nyugdíjasklubnak a csecsemőknek készített cipőcskéket. Remélem,
hosszú időre megmarad ez az újonnan született hagyomány településünkön és egy
szoros kapcsot képez az idősebb és fiatalabb nemzedék között, valamint a
Nagykovácsihoz való kötődést erősíti mindannyiunkban.
Kívánok szerető, vidám unokákat, sok-sok törődést,
egészséget, boldogságot minden nagykovácsi nyugdíjasnak. Az év minden napján
érezzék a család és Nagykovácsi megbecsülését!
„Nem foglalkozom azzal, (…) hány éves lettem, hány ráncom lett, csak azzal, mennyi izgalmat rejt még a világ. (Tordai Teri)