KiszelKati.hu

Öntsünk tiszta vizet a pohárba 1.

Az elmúlt időszakban sok téves információ, félrevezető tényállítás, szándékos hazugság és csúsztatás látott napvilágot. Az „Öntsünk tiszta vizet a pohárba” sorozatban különféle témákban a tényekről tájékoztatom az érdeklődő lakosságot.

KECSKEHÁT

A Kecskehát terület fejlesztése, szabályozása több évtizedre nyúlik vissza.

A képviselő-testület 2000-ben döntött Kecskehát belterületbe vonásának szándékáról, amiről a megállapodást 2001. januárjában Pájer Árpád polgármester írta alá. A Kecskeháti telektulajdonosokból alakult Kecskehát Egyesület egyik képviselője Dr. Klein Ferenc volt.

A megállapodás legfontosabb elemei:

·         A megállapodás célja volt, hogy a Kecskeháti tábla belterületté, illetve lakóterületi célú építési területté váljon.

·         Az Önkormányzat vállalta, hogy a területet belterületbe csatolja és eljár a Földhivatalnál a mezőgazdasági termelésből történő kivonás és a belterületbe csatolás érdekében.

·         Az Egyesületnek viselnie kell a szabályozási terv költségeit.

·         Az Egyesületnek be kell fizetnie az Önkormányzat által meghatározott háttérfejlesztés összegét.

·         Az Egyesület a belterületbe vonás után minden közművesítési költséget vállal.

·         Az Önkormányzat a háttérfejlesztési hozzájárulás teljesülését követően köteles a belterületbe vonási rendeletet meghozni és intézkedni a terület termelésből történő kivonásáról, az Egyesület költségviselésével.

·         Amennyiben az illetékes földhivatal az Önkormányzat belterületbe vonási kérelmének teljesítéséhez szükséges hatósági engedélyt nem adja meg, az önkormányzat a befizetett háttérfejlesztést kamatokkal növelten köteles visszafizetni.  

Ezt követően 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban, 2009-ben, Bencsik Mónika polgármestersége idején születtek döntések a terület szabályozásáról (kertvárosias lakóterület, védőfásítás, utak, beépítés intenzitása, beépítési paraméterek stb.).

2012-ben a képviselő-testület - amelynek a mostani képviselőjelöltek közül Bánóczi Margit és Bárdos Iván is tagja volt - a 19/2012. (IV. 25.) számú rendeletével belterületbe vonta a Kecskehátat. A belterületbevonás indokaként a jogfolytonosságot, vagyis a szerződési kötelezettséget nevezte meg, amelynek elmaradása esetén kártérítési kötelezettsége keletkezne az Önkormányzatnak.

Ugyanebben az évben az Önkormányzat akkori jegyzője az illetékes földhivataltól kérelmezte az ingatlanok mezőgazdasági művelésből való végleges kivonását és belterületbe csatolását. A kérelmet a földhivatal elutasította, amelyet a hatályos megállapodás alapján (jogfolytonosság okán) és a képviselő-testület 2000-es és 2012-es felhatalmazása alapján az Önkormányzat képviseletében megfellebbeztem. A határozat ellen az Önkormányzaton kívül több telektulajdonos is fellebbezést nyújtott be. A földhivatal, másodfokú döntésével a belterületbevonást engedélyezte. A Kecskehát tulajdonosok a földvédelmi járulékot az Önkormányzatnak megfizették.

A fellebbezéstől függetlenül az elsőfokú hatóság határozata jogszabályt sértett, ezért helyezte hatályon kívül a másodfokú hatóság a belterületbe vonást elutasító határozatot. 

Egyértelműen megállapítható, hogy az Önkormányzat képviseletében minden tekintetben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártam el és erről 2017. júniusában tájékoztattam a képviselő-testületet.

Döntéseink eredményeképpen 2016 óta a Kecskehát tulajdonosok végre azonos terheket viselnek a többi Nagykovácsi lakossal és az Önkormányzat 6 ingatlannal gazdagodott a Kecskeháton.  

Látva a korábbi felelőtlen döntések súlyos következményét, egyetlen megoldás maradt a kezünkben, a Kecskehát beépítési lehetőségeinek korlátozása. A Helyi Építési Szabályzatot akként módosítottuk, hogy a Kecskeháton a telek méretétől függetlenül csak egy lakás létesíthető.

„A törvény filozófiája: a jót pártolni, a rosszat sújtani; s nincs veszedelmesb, mint ha a törvények politikai tekintetek miatt majd egynek, majd másnak kedveznek; mert akkor valóban vége minden törvényi szentségnek, mely nélkül az emberi társaság végképp vadállati csordák sorába dűl.” (Széchenyi István)

Vissza