barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzolar barzolar barzolar barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani
 Kiszel Kati -
KiszelKati.hu

Tanulni soha nem késő

Júniusban, ahogy minden év júniusában sok sóhaj száll az égbe: Végre vége! Ezt is megcsináltam! Nincs tovább! De jó! – általános iskolát befejezők, érettségizők, oklevelet és diplomát szerzők, egymást pontosan értve a hasonló gondolatokért.

Idén belőlem is efféle sóhaj tört fel a sikeres záróvizsga és szakdolgozat védés után. De ha ilyen megkönnyebbülés a befejezés, akkor mégis mi az, ami készteti az embert, hogy élete delén túl, ötödször is ilyesmibe kezdjen? Semmiképpen nem az az iszonyatosan sok munka és lemondás, amivel egy diploma vagy oklevél megszerzése jár. Még csak nem is a kötelezőség, hiszen pontosan a polgármesteri tisztség az egyike azoknak a szolgálatoknak, ahol nem feltétel a minimális iskola végzettség. Aki választhat, az választható is, akár általános iskolai végzettséggel is. Akkor miért is fontos ez? Van, aki azt gondolja, mert szeretek tanulni. Ez tényleg szép és felemelő lenne, de sajnos nem igaz. Pontosan ugyanúgy szenvedek, mint bárki más a magolni valóktól, a sokoldalas beadandóktól, a több tízezer karakteres szakdolgozattól, a vizsgáktól és a „semmire sincs időm” érzésétől. És pontosan ugyanúgy utálom néha, hogy belefogtam, hogy nem adtam fel rögtön az elején, ahogy több társam viszont igen, hogy minden hosszú hétvége tanulással telt, hogy nincs karácsonyi vagy húsvéti szabadság tanulás nélkül. És mégis végig vittem. Hogy miért? Nagykovácsiért. Tudni akartam, hogyan lehet jobban csinálni? Tudni akartam, hogyan csinálják ezt máshol? Tudni akartam, hogy ami itt a gyakorlat, annak mi az elméleti háttere? Egyáltalán, jól csináljuk-e itt a mindennapokban? Min kellene változtatnunk? Mitől lehetne jobb a helyi önkormányzás?

Sokat tanultam, sokat tapasztaltam. Volt, amikor büszke lehettem a Nagykovácsi Önkormányzat eredményeire, volt, amikor megszólalni se mertem, mert a mi problémáink annyira eltörpültek más települések problémái mellett és volt olyan is, ami újdonságként hatott, de a jövőben beépül a gyakorlatunkba.

Hivatalosan Önkormányzati szaktanácsadó lettem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karán. Megérte a sok munka és lemondás? Mindenképpen. Személyes szakmai fejlődésem szempontjából a képzés elvégzése, a Nagykovácsiban működő gyakorlat áttekintése, a különböző szakterületeken a szakirodalom tanulmányozása és a jogszabályi környezet vizsgálata különösen hasznos és eredményes volt, amit a jövőben is kamatoztatni fogok tudni Nagykovácsi érdekében, a mindennapi munka során.

Nem utolsó sorban pedig elmondhatom, hogy a fiatalok felé általam képviselt élethosszig tartó tanulás fontossága nem üres frázis marad, hanem – reményeim szerint – példakánt szolgálhat, elsősorban a saját gyerekeim számára.

Vissza