barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzolar barzolar barzolar barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani barzo mekani
 Kiszel Kati -
KiszelKati.hu

Pedagógusnapra

Azt mondják, az iskolában tanultak nagy részét elfelejtjük. Azonban mindannyiunk életében van legalább egy – jobb esetben akár több – olyan pedagógus, aki jelentős hatást gyakorolt ránk, akinek ittuk szavait, aki meghatározó lehetett életünk további alakulásában, pályaválasztásunkban, irányultságunkban. Én ma is emlékszem egy gimnáziumi tanárom tanításaira, amik a tárgyi tudásnál jóval többet adtak, a mozdulataira, a humorára és azokra a ritka versekre, amiket a bakelit lemezekről hallgattunk. Akkoriban egyszerűen csak jól éreztem magam az óráin, ma viszont már hálás vagyok azért az életszemléletért, amit tőle kaptam, azokért a képességekért, amik a segítségével fejlődtek teljessé bennem, azokért az értékekért, amikkel általa gazdagodtam. Ma már tudom, különleges kincs egy ilyen pedagógus.

Azt gondolom, Nagykovácsiban mind az óvodában, mind pedig az iskolában találkozhatunk kincset érő pedagógusokkal, olyan személyiségekkel, akik nem csupán a munkájukat végzik, hanem személyiségükkel oly értéket képviselnek és adnak át gyermekeinknek, amiért örök életre hálásak lehetünk szülők és tanítványok egyaránt.

Pedagógusnap alkalmából a gyerekek, a szülők és az Önkormányzat nevében köszönöm Nagykovácsi valamennyi pedagógusának és oktatási-nevelési intézmény dolgozójának a gyerekekért végzett lelkiismeretes munkát. Kívánom, hogy mindegyikük életében legyenek olyan gyerekek, akiknek személyisége általuk teljesedik ki és egy életen át magukkal viszik tanításait, majdan pedig továbbadják saját gyermekeiknek.

Derűs életszemléletet és sok örömöt kívánok hivatásuk gyakorlása során.

„Lehet, hogy elfelejtik, mit mondtál nekik, de soha nem fogják elfelejteni,

hogy hogyan érezték magukat szavaidtól.” (Carl William Buehner)



Vissza